Miért a Népszínház utca, és miért a nyolcadik a szívemben?

A Vargyai Atelier a VIII. kerületben, a Népszínház utcában lesz – nem a belvárosban, nem a Rózsadombon. Nem véletlenül, és nem azért, mert olcsóbb. Azért, mert ez az a Budapest, amelyik Londonból nézve a leginkább London.

Mi közöm East Londonhoz?

A szívem mindig East London volt. Shoreditch, Hackney, a Victoria Park melletti kis falu. Kétszer is megpróbáltam odaköltözni – egyszer a park mellé, egyszer Shoreditch mellé –, és egyszer sem maradtam: a barátaim nyugaton laktak, és az ember a barátai után költözik, nem a térkép után. Vissza Kensingtonba, Chelsea-be. Húsz év így: a címem nyugaton, a szívem keleten. Soha nem laktam ott igazán. Csak szerettem.

Miért pont a VIII. kerület?

Mert a nyolcadik ugyanezt tudja egy városon belül. Tágas utcák, amelyeken elfér a fény. Gyönyörű, nagy házak a századfordulóról – lépcsőházak, amilyeneket Londonban csak Kensingtonban találsz. És emberek, akik nem egyformák: diákok, régi józsefvárosiak, művészek, kereskedők, új beköltözők, három nyelven egy lépcsőházban. Ez a keverék az, ami Shoreditchet és Hackney-t menővé tette, mielőtt a világ rájött volna. A nyócker ugyanitt tart. Ez nem hátrány. Ez az egész.

Miért most a nyolcadik?

Mert most történik. Ahogy Berlinben a régi munkásnegyedek lettek a város legérdekesebb részei, úgy fordul most a nyolcadik: régi házak, új kávézók, galériák, műhelyek, és egy keverék, amit nem lehet megtervezni, csak megtörténik. Átalakulás – és az átalakulás mindig kettős. De szerintem Budapesten ma ez a legbefolyásosabb kerület: ami itt elindul, az jut el máshová.

És közben szupercentrális és élhető. Ez a város legsűrűbb része – és mégis kisebb, mint London, úgy, hogy minden könnyű: tíz perc a belváros, két perc a Blaha, metró, villamos, gyalog. Londonban egy óra, mire odaérsz bárhová. Itt odaérsz.

Miért a Népszínház utca?

Mert széles, mert egyenes, és mert a házai a legszebbek közé tartoznak, amiket a város a nagy időkben épített. A Blaha Lujza tértől a Teleki térig egy utca, amelyen látszik, mi volt Budapest, és mi lesz. Egy atelier-nek pont ilyen utca kell: nem kirakat a sétálóutcán, hanem egy kapu, egy lépcsőház, egy ajtó – és mögötte csend és egy szék. Londonban is így dolgozom: a Maddox Street Mayfairben nem bolt, hanem cím.

Nem lett volna jobb az V. vagy a II. kerület?

Jobb lett volna a reklámnak. A vendégnek nem. Aki egy DEMI-ért jön – három-négy óra egy székben –, annak nem a környék márkája számít, hanem hogy könnyen ideér, parkol vagy leszáll a metróról, és nyugta van. A nyolcadik mindhármat tudja, a Blaha két percre van. És aki a nyolcadikat „nem elég előkelőnek” találja, az valószínűleg nem az én vendégem. Ez rendben van.

Mit talál itt a vendég?

Egy előre egyeztetett időpontot, egy kaput, egy ajtót. Nincs beugrás, nincs várakozás más vendégek mellett, nincs recepció. A pontos házszámot az időpont egyeztetésekor kapod meg – pont úgy, ahogy Londonban is. Havonta néhány napot vagyok itt, 2027 márciusától. Kérdésed van? Írj WhatsAppon: +36 70 608 0949.

Hogyan jutok ide?

Metróval a Blaha Lujza térig (M2), onnan gyalog pár perc a Népszínház utcán. Villamossal a 4-es, 6-os a Blahára. Autóval: a környéken utcai parkolás van; a részleteket az időponttal együtt kapod.

Kelet a szívben, nyugat a címben. Józsefváros, 2027 márciusától.

→ Rólam · → Vargyai Fodrászműhely → Vargyai Atelier · → Árlista · → Straightment DEMI